Nyilván rengetegen kíváncsiak a nagyszerű és népszerű Cummancs mindennapjaira. A méltán kedvelt sztárt a saját otthonában kérdeztük magánéletéről:

"- Nagyrabecsült Cummancs, azt már többször hallottuk, hogy Ön nem kifejezetten részesíti előnyben az éjszakákat alvás szempontjából a nappalokkal szemben. Vajon mi ennek az oka?

- Köszöntöm a kedves olvasókat. Kérem, írja bele a cikkbe, hogy nemigen van időm válaszolgatni az újságíróknak, de most kivételt teszek, mert tarthatatlan, hogy minden nap ennyien zaklatják anyát telefonon, ő meg vígan cseveg, ahelyett, hogy engem, csakis engem szórakoztatna...

Nostehát, az éjszaka ugyebár... Hallatlanul unalmas és hosszú, teljesen sötét napszak. Minden épeszű lény igyekszik érdekesebbé tenni. Az én tuti módszerem, hogy legkésőbb a hajnali 3 órai kajcsi befejeztével meglepem anyáékat: mikor azt hiszik, hogy visszaalszom, teljes szájszélességgel telibevigyorgom őket :) Szerintem kevés dolog szórakoztatóbb ennél, bár az igazsághoz tartozik, hogy ők időnként furán reagálnak... Mindenesetre onnantól igen vidám rész jön: felváltva kalimpálgatok anya és apa kezei között, hurcolják a fenekemet ide-oda a lakásban, sőt, néha sikerül egy kis izgalmat is belecsempészni a hajnalokba azzal, hogy a hálózsákot totál összepisilve teljes kültakarócserét hajtsanak végre rajtam. A múltkor azzal is megleptem őket, hogy totálkárosra gyalogoltam a hálózsákom bélését. Anya kedvenc majmos zsákja volt ugyan, de idővel kiheveri majd a krízist.

- Reméljük... Ha már a ruházkodásra terelődött a szó, mennyire szeret Ön öltözködni? 

- Nagyon szeretem a ruhákat, főleg a felvevés okoz akkora boldogságot, amit kifejezni nem tudván, gyakran sírom el magam örömömben. Ilyenkor anya is úgy örül, hogy néha eltűnődünk: nem kellene mégjobban hangot adni ennek a vidámságnak? Egyedül a szomszédok néznek furcsán, de én tudom, hogy csak irigyek. 

- A fürdőzés is a kedvenc időtöltései közé tartozik már a kezdetektől...

- Így van, ha fáradt vagyok, akkor különösen jól kihasználható hangterjedelem próbálgatásra. Mivel anya állítólag újra fog énekelni nemsokára, segítek neki gyakorolni: én izzítom a vuvuzelákat, ő meg inkább énekel, mert úgy gondolja: csak a vuvuzelákat ne... Így aztán az olajozástól a fürdésen-pelusozáson és vacsorán át anya csak nótázik szépen, én meg elégedetten szenderülök álomba, hogy ma is sikerült jót tennem vele. Bár apa állítólag ma vesz egy hajót (az nemtommi, de olyan lelkesen beszél róla, hogy kezd felvillanyozni engem is a dolog).

- Mi a véleménye a cumiról?

- Arra a sárga nyelű izére gondol, amit cummogáshelyettesítőnek használok? Elég gagyi, először nem értettem, mit kell csinálni vele, de kitartó gyakorlással mostmár sokáig tudom rágicsálni. Nem kifejezetten rajongom érte, anya cicije kategóriákkal jobb játék, bár ő váltig állítja, hogy az nem cummogásra való. Hahaha, hiszi a piszi, mikor apát is folyton lebuktatom játék közben... 

- ...öööööö... 

- Nem, nem ő. Én. Most beszélgessünk rólam. Különben is, mindig inkább rólam legyen szó, oké? Ha naphosszat rólam van szó, meg velem foglalkozás van, akkor is kevés. Most például új programot találtam ki: fogzás. Úgy kell csinálni, hogy az ember sok nyálat csinál, amit bugyborékozva cunamizik ki a szájából, és ezzel napi 5-6 alkalommal ad okot a teljes kültakarócsere nevű másik programra. Mikor az éppen zajlik, simán lehet közben hangosan örülni, boldogan sírni az örömtől, és ezzel máris változatosabb a napunk. És ez még mind semmi: a fogzás nem merül ki ennyiben. Aztán jön csak a java! Lehet például jajgatni, ennek eredménye, hogy anya hozza a fogínykenőcsöt. Irtó fini, ezért jóval sűrűbben jajgatok, mint indokolt. És ha ez is megvolt, még mindig ott a feloldott golyók szájbajuttatása című újabb kedvelt műsor. Egyedül a kúp nevezetű résztől irtózom, úgyhogy addig nem szoktam kitartani a vuvuzelákat.

- ...értem...

-  ...nagyon gáz dolog a kúp, senkinek nem ajánlom...

- És az hogy lehet, hogy még mindig a szülei ágyában szeret aludni?

- ...a múltkori oltás után sem csíptem... Bár az a tűvel izélgetés sem semmi...

- Igaz, hogy az apja emiatt már képtelen normális, hosszanti helyzetben aludni az ágyon?

- Erre a kérdésre csak az ügyvédem jelenlétében válaszolok!

- Szóval igaz... Mit gondol, meddig tartható ez az állapot? 

- Tiltakozom!

- Nem gondolja, hogy ideje lenne lassan pár perc szabadidőt hagynia a szülőknek?

- Anyaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa!........... Leeeeeeee, leeeeeeeeeeee, ölele...

- Köszönjük az interjút.

Szerző: Gizibaba  2010.10.16. 19:06 1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gizibaba.blog.hu/api/trackback/id/tr42376366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ájemövumen 2010.10.18. 15:59:18

Ez a leleplező mélyinterjú mindent elárul Őfelségéről. Köszönjük az interjút!
süti beállítások módosítása