Az alábbiakban álljon itt egy erős merítés az elmúlt két és fél évből, gyerekeink szemével. Lehet találgatni, melyik mondat melyik gyerek foga kerítésén szökkent által:

Nézd! Laggol a Molly. Ott rugózik a kanapé előtt, és nem tud felugrani.

Anya, most nem érek rá kártyázni, leveleznem kell Justin Bieber-rel. Írtam neki, habár nem jártam túl sok sikerrel, ami azt illeti...

Kíváncsi vagyok, mikor ér haza az apa. Nagyon meg fogom büntetni.

Nagyon megviselt szokott lenni a hajam, tudod.

Nézd ezt a körmömet! Kilakkoztam. Ez a Horror 40-es lakk, mert elég ijesztő.

Szerencsés vagyok! Attilától karatézni tanulok, Keylától balettozni, és a kettőt kombinálom, nézd! (nem akarod látni – szerk.megj.)

Eddig ti dirigáltatok nekem. Mostantól én mondom meg, mi legyen!

Anya, életemben először mondtam ki azt, hogy "vonal"!

Franka: - És akkor azt csinálom veletek...
Boti: - …hogy összetömörítesz egy fájlba, és beteszel egy mappába?

A torta mindig cake, de nem mindig kék.

Én: - Kislányom, viselkedj az asztalnál!
Franka: - De nem ígérem, hogy jól eszek.

Barchoba, amikor Boti gondol valamire, amit ki kellene találjunk:
Én: - Oké, kisfiam, szabad a gazda!
Boti: - Hát Acer home professional windows hetes gééép!
#énkérekelnézést

Egyszer egy kisbabát felkapott egy sas. Aaaj, mennyire gáz lehet már, feleslegesen keresztülmenni egy szülésen?? Hát mert tudod, utána nincs mégse gyerek...

Nekem a Pinokkió gyanús egy kicsit.

Esti vetkőzéskor, szűk nyakú felső esetén elhangzó kijelentés:
- Szuper. Most élhetek pólóval a fejemen...

- Anya láttad hova bújt a Boti?
- Nem.
- Milyen anya vagy te hogy nem figyeled a gyerekeidet??

Ugyanez a Tesco közepén:
- Normális vagy? Ott hagyod középen a gyerekeidet egyedül?? És ha elvesztünk volna?
(Csak jelezném, hogy két métert mentem arrébb…)

Azért nem láttalak, mert tudod, ez a szemem rossz, és épp ezen volt a látásom.

Kocsiban, két oldalról próbáljuk bekötni a biztonsági övét. Gyermek megelégeli, és ránk förmed:
- Hagyjatok felnőni!

- Maradjatok csendben, mert ha nem így lesz, akkor nem jön erre a Jézuska. És…
- …akkó’ baszhatjuk!
(Igen, ezt tüneményes kislányunk találta mondani, szentkarácsony ünnepének előestéjén, a feldíszített fa alatt.)

- Az Ilonáéknak azért lett kutyájuk, mert ha a három gyerekből kirakjuk az ember száját, a két szülő meg a szemek, akkor hiányzik az orra! És a kutyus lett az orra.
(Szerencsére nem elvont a gyerek)

Anya, ha megégeted magad, azt miért vízhólyagnak hívják?? Az inkább tűzhólyag, nem?

​
Apa, állandóan cumizni akarok, és pelust akarok hordani, én nem tudom, mi van velem...

Esti mese a gyerekszobában, Petya a mesefelelős épp. Én mindezt a fürdőből hallgatom.
- Apa félek! Nem lehetne inkább vérfarkas-támadásosat??

Boti: - Franka, kelj fel! Ébren vagy már??
Franka: - Most váltottam túlélő módba.
​
Korábbi okítás a nagyobbtól a kissebbnek: - Most komolyan ennyire kell örülni, hogy voltál egyszer napos? Ha majd nagycsoportos leszel, meg fogod érteni, hogy miről beszélek.​

• Ez tényleg olyan mély hangon volt odaírva?
  
• Anya én nem akarok gyereket. Olyan nehéz gondoskodni egy kisgyerekröl. Folyton kiszökdösnek.

• Gyerekek fél tíz van, nyomás az ágyba!
• Eh, rohadt cenzúra...

Franka: - Anya, hogy dumáltok a nyúllal??
Boti: - husveti@nyul.hu, ékezetek nélkül.

• Minek állandóan megemlékezgetni? A múlt az már elmúlt. Sőt, már az is elmúlt, hogy kimondtam, hogy a múlt elmúlt. Sőt, már az is...
• Oké, elég lesz.