Van ez a zöld fa itt a nappaiban, Szúr, meg minden, cummogni sem érdemes rajta. Nemigen látom be, miért van itt, de anyáék tökre rajonganak érte, úgyhogy nem szólok egyelőre. A világító vackok egész jók rajta mondjuk, az egy darabig nézhető, de amúgy felejthető. 

Viszont alatta felgyülemlett számlálhatatlan mennyiségű mindenféle! Anya a fejét fogja, mikor rájuk néz, de biztos csak úgy örül, mint én. Van mit pakolni!!! Újak, színesek és érdekesek!

Zenélő béka, meg csilingelő mackó, selymesbundás kutyaúr, tehenes könyv, csörgős bigyó, izélő micsoda, brityáló brutyó, és társai. Mind nélkülözhetetlen! A fa bevándorlásával egyidőben érkezett ide egy "pad" vagy mi is, na attól kicsit kikészültem, anyáék meg elkeseredtek. Persze, mert megszólalt és baromi hangos, nem érted? Rém ijesztő, és még villog is. De azóta disztingválok, mert láttam, hogy a felmenőimet megviselte a rajongástalanságom, úgyhogy igyekszem eljátszani, hogy nem paráztat nagyon ez az űrállomás. 

A legjobb mégis az volt, hogy "Jöttek a rokonok", ahogy azt Mamika megjósolta, és két napig annyit cipeltek, hogy a lábam se érte a földet. 

Egyik este anya és én táncoltunk. Nagyon jó buli volt, de kicsit megárthatott az esti ivászat, mert igen hamar kidőltem. Éjfélkor kitört a harmadik világháború, de csak kicsit, mert a szőnyegbombázás után elvonultak a vadászgépek. Másnap este még visszanéztek, de az már csak nosztalgia volt. 

Öööö... mit is akartam még? Ja, igen! Ez a tesó téma nem hagy nyugodni. Kezdem kapizsgálni, hogy valami szedálós cucc neve lehet a "Tesó", mert anya mindig arra hivatkozik, amikor elhajol napközben a kanapén. Lehet, hogy rá fogok szólni, hogy inkább ne szedjen annyi "Tesó"-t, hátha akkor könnyebben ébren tud maradni... 

Nem láttad a sárga cumimat? Na mindegy, inkább alszom egyet.

Csá,

a Cummancs