Hiszen az ember lánya hetente fogy 1-3 kilót, és végül a kezdeti őrületes hízások ellenére mégis mindösszesen 9 kiló plusszal zárja a 9 hónapot. 

Sajnos ennyiben ki is merülnek az előnyök. A hétfői napok diabetológiája... ezt csak azért írtam ide, mert nagyjából úgy hangzik, mint "Az élet monotóniája", már ha van olyan egyáltalán. És heti két CTG, ultrahang, dokibácsi. A CTG-n (vagy NST-n) általában vicces kalimpálásokat és pakolászásokat rendezett az Inszájder, akit emiatt leggyakrabban Gyaloglóművésznek becézgettünk, hiszen a 9 hónap alatt lazán lesétált egy El Camino-t... Esténként különben is rengeteget pakolt, ami miatt én nyilván még nehezebben aludtam, dehát kit érdekel, hiszen gyerekem lesz - azaz VAN. Csak még testen belüli élmény.

A cukorbeteg kismamik gyerekei általában nagyok, és emiatt javasolt a császármetszés az esetek 70%-ban - tudtam meg dokibácsitól, aki felhívta a figyelmemet, hogy valószínűleg erre kell készülnünk, mert vajúdás alatt összevissza száguldozik az ember cukra, és ha az enyém felmegy, a Tiéd kisfiam le, és akkor hipo-zni fogsz (=2 alá esik a cukrod és az őrült veszélyes). Szóval császár,  kivéve, ha 3 óra alatt vajúdással együtt megszülök, de sajnos nem mertem megígérni, hogy első gyerekkel ezt produkálni tudom, úgyhogy maradtunk a nyisszantásban. Remélem, nem rovod fel nekem majd, hogy nem voltam elég bevállalós - mert ha igen, komolyan beszélnünk kell :)