Itt a Yokker Blogger.
Anya butáskodik, apa meg nem szív olyan fehér rudacskát. Minden a feje tetején. Én meg megfáztam, vagy mi. Azt mondják. Emiatt tömnek belém ilyen mindenféléket, amiket pusztán önmagam és környezetem szórakoztatására időnként jóízűen elfogyasztok, máskor meg visszaköpöm anya szemhéjára. Többek között.
Ezen kívül is természetesen mindennel baj van és rengeteg a gyanakodnivaló, és az Ábellel már megbeszéltük tegnap, hogy majd mit kellene együtt módosítani legközelebb a szoba berendezésén.
Különben is, nyilván nem vagyok elégedett...
Sajnos, itt kifogytam. Igyekszem gyűjteni még a méltatlankodni valót, de pszt!, halkan megjegyzem, hogy apáék ne hallják: itt lakni egész elviselhető. Persze ez nagyrészt rajtam múlik, mert ha én nem csinálnék annyi programot a két felmenőmnek, ezek halálra unnák magukat. Tuti. Úgyhogy nagyon igyekszem, például mindennap úgy teszek, mintha kitolnék egy fogat, aztán suttyomban mégsem. Ez egész jól lefoglalja őket.
Ma beszéltem a Bogival, ő is ugyanezt csinálja. Az ő apukája állítólag egyévesen növesztett csak fogakat, úgyhogy neki nehezebb beadnia otthon, hogy "jön, jön!"... De én a két hamarfogzó elsőszámú rokonnal simán jó vagyok.
Arra gondoltam, hogy hamarosan ideje lenne elkezdenem beszélni. Apa meg anya másfél évesen verseket szavaltak, legalábbis az ő szüleik (amit még mindig nehezen hiszek, hogy vannak) ezt állítják. Bele kell húznom, úgyhogy retorika leckéket veszek a Kockásfülűvel, és ma kiosztottam egy műanyag majmot is a biztonság kedvéért.
Volt a napokban ez a Mikulás téma, amit még párszor végig kell gondolnom, hogy mi is, de az tetszett belőle, hogy anya kirakta az ablakba a kiscsizmámat, és lett benne piros sztaniolpapíros öntött csokinyúl, meg cirokseprű is. Az a virgács, vagy mi. Különben olyat nem kellett volna szerintem beletenni, de úgy mondták anyáék, hogy azt figyelemfelhívás gyanánt teszik az ajándék mellé a krampuszok, hogy viselkedjek jól. Ott kezdődik, hogy tök nem vágom a krampusz témát se, nemhogy azok majd nekem ilyen kódolt üzeneteket hagynak az ablakban... Ha bajuk van velem, azt simán szemtől szembe is lehet közölni, nem?? De segáz, majd legfeljebb a cirokseprűt felhasználja apa járdatakarításra, ha megint esik az a fehér izé az égből.
A keresztanyáméknál is lett ilyen csomagom, nem is értem, hogy ez a vén szakállas nem tudta eldönteni, hol lakom??? Vagy csak kompenzálni akarta a krampuszok fenyegetését... Mindenesetre ott lett új harisnyám is, meg irtó fini kompótom. Azért tudja ez a Mikulás nevű pasas, mitől lágyul el egy BrúszVillisz hasonmás :)
Tegnap voltam fél éves, azt vágod?
Na csak azért szólok, hogy anyáék sem lesznek fiatalabbak. Mondjuk ők szemmel láthatóan örültek annak, hogy így szalad az idő. Anya még a Bella anyukájával is kitárgyalta, hogy ilyenkor ér sós lét ereszteni a szemekből és elérzékenyülni. (ez a szó is rejtély, az érzéstelenítést értem, de érzékenyülni vajon az ellenkezője lehet??)
Azt hallottam, hogy még ugyanennyi idő múlva valami tortát vagy mit fogok kapni. Az pedig ehető. Remélem, addigra tényleg sikerül pár reszelőt produkálnom a számba, különben kénytelen leszek cummogni rajta. Anya mondta, hogy lesz rajta egy gyertya is. Azt csípem, olyan van azon a köralakú dolgon négy is, amit anya csinált az asztalra, és minden vasárnap egyel többet kell rajta bekapcsolni. Vagy fel. Vagy mi. Apa mostmár csak erre használja a világosságcsinálóját, amivel eddig a fehér rudat izzította.
Hát bocs, de most szkippelem ezt a napot, mert ez a köhögés-tevékenység irtó fárasztó, és kezd ciki lenni, ahogy néha horkolok anya ölében. Elcipeltetem magam a kiságyba,
majd írok.
Csá,
A Cummancs.
