"(...) elképesztően kíváncsi természetem már nagyon látni akart egy IGAZI mosógépszakit. A reklámokból tudtam már, hogy mindegyiküket Kovács Lajosnak hívják, rendkívül energikus férfiak, és ez a mostani nagy valószínűség szerint imbuszkulccsal a kezében, térdelve a mosógépünk romjai előtt fogja tudomásunkra hozni, hogy a fűtőszál ment tönkre, a szerkezet végleg kifulladt, és vajon miért nem használtunk Calgon-t??"
Mint ismeretes, a mosógépünk 2011. március 24-én, 4 egész nappal a garancia lejárta után feladta. Talán a nemrégi, kékítős akciótól sértődött így meg, vagy tán megelégelte nonsztop rabszolgaságát, az is lehet, hogy pletykálva a házban fellelhető további 3 mosógéppel arra jutott, hogy neki van a legcudarabb sorsa - végülis mindegy is, Mr. Whirlpool bedobta a törölközőt. Ahogy én szoktam belé...
Naná, hogy a gyermek ruhái lubickoltak épp benne; szinte csodálkoztam is, hogy egy viszonylag szerencsés pillanatban szállt el a kedve a munkától: épp centrifugázás után/öblítés előtt fibrillált. A halál beállta 18:46 perc, ami annyit tesz, hogy aznap este már semmiképp nem tudok szerelőt hívni. Szépítette a történetet, hogy 2001-ben a márciushuszonnegyedike épp csütörtökre esett. Valamely titokzatos megérzés (vagy inkább sanda gyanú) arra engedett következtetni, hogy ez mágikusan közeli nap a hétvégéhez ahhoz, hogy a sztrájkoló háztartási gépem bármilyen szerelő hétfőnél hamarabb elsősegélyben részesítse. Már előre szaggatta az erszényünket a rángógörcs, hogy vajon mennyibe fog ez majd fájni, de azért utolsó reménysugarakba kapaszkodván meghallgattuk a baráti jótanácsokat:
- Hívjátok felháborodva a szervizest, hogy "Drága Uram, napok óta próbálom a hibát bejelenteni, és hallatlan pimaszság, hogy Önöket képtelenség telefonon elérni! Nem beszélve arról, hogy az épp beteg kisfiamra már nem tudok mit ráadni, mert minden ruhája szennyes..."
A vége az lett, hogy pénteken reggel első dolgom volt hívni a szakszervizt, és minden cécó nélkül coming out-oltam: "Tegnap, 4 nappal a garancia lejárta után meghalt a mosógépünk." A pléhbácsi megkérdezte: "Mikor vásárolták a gépet?" Én jólnevelten felolvastam, hogy 2010. március huszadikán. Ekkor nem várt pozitív fordulat állt be a beszélgetésünkben: "Hölgyem, jó hírem van. A mosógépekre 2 év garanciát vállalunk."
Hatalmas robajjal járt, ahogy a kövek legördültek a szívemről, és őrületes csilingeléssel, ahogy a pénztárcámban cidriző aprók örömükben egymáshoz dörgölőztek. :) Telefonügyeletes emberünk elkért pár adatot, felhomályosított, hogy általában negyedórán belül orvosolható a probléma, és 80%-ban garanciális javításról van szó. Kivéve, ha idegen tárgy került bele (ehhez a Yokker még túl fiatal/alacsony), ha túláramot kapott, vagy ha nem megfelelően tisztítjuk vagy nem rendeltetésszerűen használjuk. Ezutóbbin picit elmerengtem: vajon hogyan, mire lehet még használni egy mosógépet azon kívül, hogy mosunk vele?? - de aztán mielőtt a piszkos fantáziám elragadott volna, köszönettel elbúcsúztam emberünktől.
A nap további részében hitetlenkedve meséltem fűnek-fának, hogy bizony mekkora mázlisták vagyunk, és mégsem olyan rémes cég ez a Whirlpool... És még a hétvégét is kiböjtöltük a maradék tiszta ruhával. A Nobody állapot csak ma estére következett be - de mostanra már vígan száradnak a tiszta, illatos és rendkívül megbecsült mosott ruhák a fürdőben.
A hibabejelentéskor szerzett felebarátom ígérete szerint a mosógépszerelő hétfőn 9 és 14 óra között várható, így ma reggel komótosan kávéztunk Petyával a konyhában, míg a Nagyszerű Cummadék békésen szunyókált, rendes délelőtti szertartását végezve. Én rózsaszín-fekete pöttyös hálóingben, Petya alsónadrágban (ennek kivételesen nem a mosógép miatti átmeneti készlethiány volt az oka), amikoris a telefonom megcsörrenve jelezte, hogy bizony megérkezett a szerelő!!! Soha ilyen kapkodva felöltözést még nem láttál, ez tuti, de segáz, mivel elképesztően kíváncsi természetem már nagyon látni akart egy IGAZI mosógépszakit. A reklámokból tudtam már, hogy mindegyiküket Kovács Lajosnak hívják, rendkívül energikus férfiak, és ez a mostani nagy valószínűség szerint imbuszkulccsal a kezében, térdelve a mosógépünk romjai előtt fogja tudomásunkra hozni, hogy a fűtőszál ment tönkre, a szerkezet végleg kifulladt, és vajon miért nem használtunk Calgon-t?? Ha nem mi szívtunk volna, talán még szórakoztatott is volna a helyzet, de így inkább kávéval kínáltam a köpcös Urat, és besomfordálva a fürdőszobába meglestem a tevékenységét.
SÁNDOR - merthogy a kovácslajosság kéremszépen csak egy nagy átverés - előkapta notebookját, majd rácsatlakoztatva Mr. Whirlpool fekete dobozára megállapította, hogy a készüléknek egész egyszerűen elment az esze. Mondjuk ezt egyáltalán nem csodálom, tényleg nehéz lehet közöttünk... Szóval a vezérlő egység meghibásodása okozza az átmeneti problémát, de hamarost újra üzemképes lesz a cucc. Jó volt ezt egy igazi szakitól is hallani, bár Petya már előre diagnosztizálta az esetet. Esküszöm, tiszta sci-fi! Hogy egy mosógépnek fekete doboza legyen?? Visszakereshető adatokkal, meg minden! Komolyan aggaszt, hogy egy napon öntudatra ébred és egyszerűen kisétál az ajtón...
Nos, Sándor azon melegében nyílt színi agyátültetést hajtott végre a fürdőnkben, majd a kávét megköszönve távozott. 9:38-kor pedig vidáman kergetőztek a Töki cuccai a mosógép gyomrában, miközben a boldog tulajdonosok elhatározták, hogy ezentúl. De azt nagyon. És hogy sohatöbbet, de tényleg.
Hát így alakult. Szerintem a legjobban. Manapság már az is nagy dolog, hogy ilyen hamar megszerelődik bármi, nemhogy garanciálisan, és tökingyen. Végszóra pedig vigyorogva felébredt a kiváló és nagyrabecsült Yokkermokk is, akinek természetesen megmutattuk, hogy Mr. Whirlpool mától újra a régi.
